Terápiás módszerek

Munkám során számos pszichoterápiás módszerrel dolgozom. Ezek alkalmazását igazítom a problémák jellegéhez, a kliens igényeihez és számos egyéb körülményhez. Az ülések gyakoriságát, menetét, a terápia időtartamát a klienssel közösen beszéljük meg és alakítjuk ki.
Az általam használt módszerek közül az alábbiakban ismertetem a legfontosabbakat.

Logoterápia:

A logoterápia az ún. harmadik bécsi pszichoterápiás irányzat Freud pszichoanalízise és Adler individuálpszichológiája után. Megalkotója Viktor Frankl bécsi pszichiáter volt.
Ha lényegretörően szeretnénk meghatározni, miről szól a logoterápia, azt mondhatnánk, hogy míg Freud elképzelése szerint az ember lelki életének energiája a libidóból származik, és az ember fejlődésének középpontjában a libidófejlődés (a pszichoszexuális fejlődés) áll ; s míg Adler elméletének központi eleme a kisebbrendűségi, kisebbértékűségi komplexus és az ember hatalomvágya, addig Frankl azt hangsúlyozza: az ember legfőbb, legalapvetőbb motivációja az értelem keresése, az emberi élet értelmének keresése. Az egyedi, egyszeri és megismételhetetlen emberi személy életének értelme pedig személyre szabott.
A logoterápia ezzel az emberképpel kíván segítséget nyújtani a páciensnek, ezért is nevezik értelemközpontú pszichoterápiának. Különösen alkalmas arra, hogy ne csak megértsük, mi vezetett oda, ahol tartunk, ahova jutottunk (és így esetleg adott esetben betegek maradunk, csak immáron "okos betegek"), hanem ezen túlmenően rátaláljunk életfeladatunkra, s arra, miként haladjunk előre, miként alakítsuk ezután életünket.

Fókuszolás:

Megalkotója Eugene T. Gendlin. Az általam gyakorlati hatékonysága miatt alkalmazott módszer, a fókuszolás tulajdonképpen egy önismereti és személyiségfejlesztő módszer, olyan írányított relaxáció, amely a test és a lélek szoros kapcsolatán alapszik.
Gendlin épít a pszichológia azon kutatási eredményeire, miszerint a lelki folyamatok nem csupán az agyban zajlanak, hanem kiterjednek a testre is. A James-Lange-féle emócióelmélet ugyanis már leírta, hogy "(...) az érzelmek, amelyek a külvilágból beérkező ingerek hatására keletkeznek, előbb testi beidegződéseket működtetnek, majd pedig e beidegződések testi következményei, változásai vetülnek vissza az agyba, (...) és csak ezek nyomán történik meg az érzelem vagy az indulat átélése, azonosítása, tudatosítása." (Eugene T. Gendlin: Fókuszolás. Budapest, Edge 2000 Kft. 2002, 9. o.) A klasszikus példa szerint a haragra vagy dühre gerjedő ember vázizomzata feszül meg először, kezei szorulnak ökölbe, és csak az izomfeszülések érzékelése nyomán születik meg a harag felismerése.
A testnek van tehát egy bölcsessége, a testben, az "ember zsigereiben" megvan a lelki helyzetmegértés kulcsa, csak tudni kell figyelni a test belső jelzéseire.
Erre tanít meg a fókuszolás, építve erre a valós pszichoszomatikus egységre (test és lélek), az "EGY-Éniség"-re. Milyen szépen fejezi ki ezt a magyar nyelv....

Családterápia, párterápia:

A családterápia alapvető gondolkodási kerete a család, mint egység. (A pár két személye is családot jelent, gyermekek nélkül is.) Ebben az egységben mindenki hat a másikra, és a problémák, valamely családtag komoly pszichés nehézségei, tünetei az egész család működésének ismeretében érthetők meg leginkább. A módszer egyénileg érkező kliensekkel való munkában is alkalmazható, a lényeg, hogy a családban, mint egységben gondolkodjunk, és a kliens nehézségeit ebben a pszichés közegben, ebben a konkrét élettérben és kapcsolati mezőben értelmezzük és értsük meg.
A család- és párterápia nagyon színes, sokrétű, gazdag eszköztárral rendelkező módszer, tartós változások elérésére alkalmas.